Fél év alatt épült meg ez a 3 terem, 300nm-en. Hatalmas energiák adódtak benne össze. Családi finanszírozás, a kivitelezői oldalról Tibi töretlen hite, tudása. Én a Pinterestbe ráfordulva hoztam mindent. Nem tudtam mi a csiszolt ipari betonpadló, csak azt tudtam, hol láttam olyat és szeretném. Nem tudtam, hogyan tudjuk kifűteni, hogyan lesz vizünk, mennyi áram kell. Csak mutogattam a képeket, próbáltam megérteni mit miért lehet, vagy nem lehet megvalósítani.
A naivitásunk, hitünk egy csodás estéje volt ez a február 3, a jégkirálynő. Annyira bele voltam szeretve a helybe, hogy meggyőztem az esküvős barátokat, hogy olyan jó lenne itt egy fotózás. A koszban, hidegben, esőben szélben, amikor elkezd elfogyni a fény. Áramot is valami lehetetlen helyről kaptunk a földszintről. Most visszanézve, nem is értem, hogy lehettek ilyen őrültek velem együtt. Itt a teljes stáb, nem tudom, hogy akkor megköszöntem-e eléggé:
Casa Budapest Flower – Rozsondai Attila – virág
Marangona – Müller Évi – torta és sütemény
Daalarna – Benes Anita – ruha
Eventtech – Dávid Balázs – világítás
Woodelier – Szendrei Judit – bútorok és kellékek
La Memoire – D.Nagy Kriszta – film
Egy kis make-up – Erdősi-Lőrincz Nóra -smink
Fiú ruha&styling
modell fiú
modell lány
Az új építése valahogy elmosta azt a régi nyarat, amikor az NDustrial épült. Amire emlékszem tisztán, hogy mivel nagyrészt nem értettem, hogy mi történik így nem is aggódtam túl. Csak hittem/hittük hogy jó lesz. Minden héten lehetett örülni valaminek, nagyon izgalmas volt látni azoknak a tárgyaknak felületeknek a születését. Nyilván van emlékem róla, hogy a glett nem akar az ablakban megkeményedni és napokig folyik, hetekig puha. Hogy akármikor megyek, mindig koszosan jövök haza. Hogy nem győzöm csodálni az embereket, hogy melegben, koszban ott dolgoznak egész nap. És eljött az október 1. vele ahogyan szokott lenni fáradtan, kapkodósan, tele örömmel és nyilván aggódással egy megnyitó.
Welcome NDustrialStudios.